Mintaterület bemutató - Kenderföld
Írta: Félegyházi Fruzsina
Új sorozatunk célja
Új bejegyzés sorozatunk célja a mintaterületeink bemutatása 😊.
Hamarosan érkeznek az első szenzoros adatok, addig is azonban szeretnénk megmutatni mind az 5 kísérleti területünket, hogy ti is jobban el tudjátok helyezni térben a leendő területeket.
A célunk mesélni egy kicsit minden egyes mintaterületünkről, bemutatni a legfontosabb jellemzőket és megmutatni, elmagyarázni, hogyan választottuk ki a szenzorok számára a megfelelő helyet.
Mire figyeljünk egy táblán?
Ha egy táblán dolgozunk, fontos mindig megfelelően tájékozódni, elhelyezni magunkat térben, és időben. Ez a szemlélet segít nekünk abban, hogy jobban megértsük a területen uralkodó viszonyokat. Ha jól értelmezzük a tájat, és a tájban a helyünket, megérthetjük:
hogyan alakultak ki a talajok,
milyen talajképző folyamatok uralkodnak, és
jobban megértjük a tájban betöltött szerepünket is.
A bejegyzésekben mindig egyes táblákról lesz szó, de nagyon fontos, hogy ne csak ezekre gondoljunk, hanem próbáljuk meg az egészben betöltött szerepüket látni.
mintaterület - Kenderföld
Műholdképek
A cikkben található adatok nagy része ingyenesen hozzáférhető adatok feldolgozásával készült. Amikor egy területet szeretnénk megnézni, már az rengeteget segít, ha egy jó minőségű műholdképet megvizsgálunk, és megpróbáljuk rajta felfedezni a táj jellemző karakterét.
Elhelyezkedés: Tiszaszentimrétől délre
Oda jutás: A településről nyugati irányba vezető Hajtó úttól délre található. Jó minőségű földút vezet ide.
Nagysága: megközelítően 20 hektár
Mit mutat a közműtérkép?
Ha megnézzük a tágabb környezetét a műholdképen, látható, hogy a település közvetlen közelében lévő számos keskeny, “nadrágszíj” parcellával együtt van, a közműtérképen látszik is, hogy számos kisebb helyrajzi számból áll a terület, azonban a jelenlegi területhasználat egységes.
Arcanum adatbázis és domborzatmodellek
Az Arcanum adatbázisban rengeteg régi térkép van, így itt meg tudjuk nézni, hogyan változtak a tulajdonviszonyok az elmúlt évszázadokban.
A XIX. században készült kataszteri térképek jól mutatják, hogy a település közvetlen közelében lévő parcellák beosztása már akkor is a mai birtokhatárokat követte.
Lokális domborzati viszonyok
Ennek oka hamar egyértelművé válik, ha megnézzük, hogy a Kenderföld pontosan hol is helyezkedik el Tiszaszentimre lokális domborzati viszonyaihoz képest.
A képeken a magasabb tengerszint feletti magasságú térfelszíneket pirosabb, míg a mélyebb fekvésűeket zöld színben ábrázoltuk. Jól látható,hogy maga a teleüpülés magasabb térszínen helyezkedik el.
A teraszmaradvány a településtől nyugatra van, előterében még láthatjuk a magasabb sarlólaposokat és közte a feltöltődött zátonyrendszer maradványait. Érdekes megfigyelni, hogy a település természetes határai mennyire jól lekövetik a természetföldrajzi változatosságot: a magasabb térszíneken települtek meg az emberek, a vízjárta területeket pedig hasznosították.
A Kenderföld területén áthúzódik egy gerinc, amely a közeli domborzatmodellen jól látható. A gerinc területét a Kenderföldről készült korábbi ortofotókon, sőt, a 2. Katonai felmérés térképén is jól lehet látni.
A gerinc kimagasodó foltja a műholdfelvételeken világosabb, ennek oka az itt található sekélyebb humuszos szint lesz, amit majd a talajszelvény vizsgálaton láthatunk is.
2. Katonai felmérés
A felvételezés 1819-1869 között történt.
Topográfiai térkép
A terület szintvonalai és elnevezése az 1966-ban készült országos topográfiai felmérés térképén jól láthatóak.
Terület elnevezése
A terület nevét már a régi térképek is őrzik. Mellette keleti irányban a Csutorás-dűlő, nyugati irányban pedig a Homok-szőlő helyezkedik el.
A topográfiai felvételezés zölddel jelölt része mutatja, hogy egykor a Kenderföld területén is volt szőlőtermesztés. Az egykori tájhasználat és a földrajzi nevek is jól magyarázhatóak a természetföldrajz segítségével. A Homok szőlő elnevezés utal a terület homokosabb talajára, amely bizony az errefelé kanyargó folyók munkájának eredménye, ezt gyönyörűen rajzolja a domborzatmodell magasabb pontjain lefutó ív sarlólapos íve is.
Talajszenzorok kihelyezése
A talajszenzorokat a Kenderföld területén két pontra helyeztük el. Egy a magasabb, egy pedig a mélyebb ponton található, a pontokhoz pedig eltérő talajtípus tartozik. Természetesen itt talajszelvényt is ástunk, az adatokat hamarosan megosztjuk mindenkivel.
Mi adja a terület különlegességét?
A terület múltjáról zárásként még néhány gondolatot szeretnénk megosztani. Különleges földrészletről van szó, ugyanis régen 50-60 évvel ezelőtt még úgynevezett “háztáji föld” volt itt. Ezek olyan kis földrészletek, amelyek a faluban élő egy-egy családhoz tartoztak és itt tudtak termelni saját felhasználásra zöldséget, gyümölcsöt is. Ez a föld a falu legjobbjai közé számított már akkor is. Amikor a háztáji földeket művelésbe vonták, a mi mintaterületünkre is a szokásos sors várt. Különböző szántóföldi kultúrák voltak benne, szántva, tárcsázva volt, egészen 2022-ig.
Akkor ugyanis átkerült jelenlegi gazdájához, aki 6-8 földrészlet egyesítésével alakította ki a mintaterület mai határait. Az elmúlt 3 évben vas nem volt a talajban. Direktvetéssel próbálkoztak, 2024-ben egy ÖMKI-s fajtakísérlet populáció durum búzáját aratták a területről. Jelenleg rozsos bükköny főnövény van benne.
Egy érdekes kísérlet is zajlott itt, 2023-ban dr. Gyulai Iván ökológus módszerét próbálták ki a területen. 2023-ban a Kenderföld-ben herés, bükkönyös keverék volt, amelyet lekaszáltak, a kaszálékot nem bálázták be, hanem a táblán hagyták, hogy mulcs alakuljon ki rajta. A szénát lejtőirányra merőlegesen össze sodorták, ennek a célja az volt, hogy kialakuljon egy megfelelő mulcs vastagság, (“kritikus tömeg”), illetve a vizet visszatartsák, az eróziótól védjék a területet, emellett a tábla szén-nitrogén arányán is javíthat a módszer.
Nézzétek, a 2023 októberi Google Earth felvételen gyönyörűen látszik a mulcs sodrás a táblán keresztben :).
