Szenzoros adatok használata a gyakorlatban

A precíziós mezőgazdaság térnyerésével a helyspecifikus és időben optimalizált döntéshozatal jelentősége folyamatosan növekszik. Ebben a technológiai fejlődésben központi szerepet töltenek be a különféle talajszenzorok, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági területek részletes, valós idejű monitorozását. A szenzorok által gyűjtött adatok révén a gazdálkodók olyan rejtett összefüggésekre és folyamatokra is rálátást nyerhetnek, amelyek szabad szemmel nem érzékelhetők. Ezek az eszközök képesek számszerűsített információt szolgáltatni a talaj aktuális állapotáról, így támogatják a fenntartható gazdálkodást, az erőforrások hatékonyabb felhasználását, valamint a terméshozam optimalizálását. A korszerű adatátviteli technológiákkal – például a LoRaWAN protokollal – kombinált rendszerek révén a mezőgazdasági döntések új alapokra helyezhetők, amelyek nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is előnyösek.

A szenzorok által gyűjtött adatok révén a gazdálkodók olyan rejtett összefüggésekre és folyamatokra is rálátást nyerhetnek, amelyek szabad szemmel nem érzékelhetők.

A mintaterületen alkalmazott szenzorok bemutatása

A LoRaWAN-alapú (Long Range Wide Area Network) szenzortechnológia a precíziós mezőgazdaság egyik kulcseleme, amely forradalmasítja a mezőgazdasági adatgyűjtés és döntéshozatal gyakorlatát. A hálózat egy alacsony energiaigényű, nagy hatótávolságú vezeték nélküli kommunikációs protokoll, amelyet kifejezetten arra fejlesztettek ki, hogy kis adatcsomagokat hosszú távra, akár 15 kilométeres távolságra is képes legyen megbízhatóan továbbítani. Ennek köszönhetően ideális olyan elosztott érzékelőhálózatok kiépítésére, amelyek nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken gyűjtenek adatokat a talaj és a mikroklíma állapotáról. A szenzorok segítségével folyamatosan nyomon követhetők a talajnedvesség, a hőmérséklet, a vezetőképesség, valamint a levegő hőmérséklete és páratartalma. Ezek az információk nem csupán az aktuális állapot pontosabb megértését teszik lehetővé, hanem megalapozzák a helyspecifikus, differenciált beavatkozásokat is. A gyűjtött adatok alapján optimalizálható az öntözés, a trágyázás és a növényvédelem, ami jelentős megtakarítást eredményezhet az inputanyagok felhasználásában, miközben csökkenti a környezetterhelést és növeli a termésbiztonságot. A rendszer másik jelentős előnye, hogy energiahatékony módon működik: az érzékelők elemei akár több évig is üzemképesek maradnak, így a karbantartási igényük minimális. Emellett a LoRaWAN infrastruktúra kiépítése költséghatékony, különösen nagy területű gazdaságok esetében. Mindezek révén a LoRaWAN-technológia nemcsak az adatalapú mezőgazdaság megvalósítását segíti elő, hanem hozzájárul a jövő fenntartható, technológiavezérelt agrármodelljeinek kialakításához is.

A gyűjtött adatok alapján optimalizálható az öntözés, a trágyázás és a növényvédelem, ami jelentős megtakarítást eredményezhet az inputanyagok felhasználásában, miközben csökkenti a környezetterhelést és növeli a termésbiztonságot.

Hogyan segítenek a talajszenzorok a mezőgazdaságban?

Egyre nagyobb szerepe van a mezőgazdaságban, a helyben és időben meghatározott munkafolyamatoknak. A talajszenzorok abban segítenek, hogy valós időben, a mezőgazdasági tábla különböző domborzati és talaj viszonyainak állapotát, számszerűen mérhetőek legyenek.

Ez lehetővé teszi a gazdának, hogy a szabad szemmel nem látható állapotok is láthatóvá váljanak, további információkat kapjon talajainak állapotáról és döntéshozatalaiban támogató segítségként képen álljon rendelkezésre.

De mit is mérünk pontosan, és hogyan lehet ezt az információt a gyakorlatban hasznosítani? Nézzük meg lépésről lépésre!

Milyen adatokat szolgáltatnak a szenzorok?

A mezőgazdasági területeken elhelyezett szenzorok óránként küldenek adatokat az alábbi mért változókról:

Talajban mért változók

Dielektromos állandó – Térfogat alapú, talajnedvesség meghatározásának egyik, legfőbb változó értéke.  Ez a talajnedvesség a növények számára elérhető vízmennyiséget méri. Döntés támogatást nyújt a precíziós öntözési folyamatokhoz.

Talajhőmérséklet – Befolyásolja a gyökérnövekedést, a tápanyagfelvételt és a mikrobiális aktivitást, illetve a vetés időpontját.

Talaj vezetőképesség (EC) – A talaj sótartalmának indikátora. Segíti az optimális tápanyag-utánpótlás meghatározását.

Légkörben mért változók

Levegőhőmérséklet és páratartalom – A mikroklíma monitorozásával segít az öntözés és a növényvédelem finomhangolásában.

GPS alapú helymeghatározás - Pontosan azonosítja az adatgyűjtés helyét és az eszköz tengerszint feletti magasságát.

A rendszer úgynevezett LoRaWAN technológiát használ. A LoRaWAN protokoll a ISM sávban kis energiafelhasználással működik, de ennek ellenére nagy távolságra, tipikusan 5-15 km-re át lehet küldeni az adatokat. Ez lehetővé teszi a talaj paramétereinek folyamatos monitorozását.

Previous
Previous

Tiszaszentimre geológiája

Next
Next

Talajszenzorok bemutatása