Októberi hidegörvény

Időjárás elemzés: Tiszaszentimre, 2025.október 1.-7.

A poszt által vizsgált időszak (Október 1.-7.) elején a Kárpát-medence időjárását egy hidegörvény határozta meg, amely az átlagosnál lényegesen hűvösebb hónapkezdetet eredményezett a térségben. Október első hetében egy hidegörvénynek köszönhetően Közép-Európa és a Balkán-félsziget fölött kifejezetten dinamikus, változékony időjárás uralkodott: a hegyvidékeken (Szerbia, Bosznia, Bulgária) havazások, az alacsonyabb térszíneken pedig heves csapadékhoz és áradásokhoz vezető légköri helyzetek nehezítették a lakosság életét. Bulgáriában ennek halálos áldozatai is voltak, míg Horvátországban a hónap elején beköszöntött az első jelentősebb Bóra-epizód.
A hidegörvény hatásának fokozatos megszűnésével a légköri dinamika mérséklődött, térségünk az anticiklonális peremzóna hatása alá került. Az anticiklon hideg, de viszonylag száraz levegőt szállított a Kárpát-medence fölé, ami derült éjszakákat és jelentős felszínközeli kisugárzási lehűlést eredményezett. Október 4. körül egy átvonuló front kissé mérsékelte az éjszakai minimumokat, majd a front levonulása után ismét anticiklonális felállás következett, a napi hőmérsékleti minimumok újbóli csökkenésével.

Mérőállomás adatok

A négy mérőállomás (b002, b021, b048, b087(cserélve)) adatai jól tükrözik a hideg, száraz és kisugárzásos jellegű időjárási helyzetet és a zavaró frontrendszer átvonulását.

A 2 méteres léghőmérséklet napi minimumai 2,6–4,7 °C között alakultak, míg a maximumok jellemzően 16–18 °C körül tetőztek.

Az abszolút minimum a b087 állomáson volt (2,6 °C), míg a legmagasabb hőmérséklet ugyancsak ott állt be (21,7 °C), ami jól mutatja az anticiklonális nap–éj hőingás jelentősségét. A legnagyobb napi hőingás elérte a 19,1 °C-ot (b087), az átlagos napi hőingás 12–13 °C között alakult a legtöbb állomáson. 

Relatív páratartalom

A relatív páratartalom átlagértékei 77–84 % között mozogtak. A nappali alacsony RH-értékek a melegedés, míg az éjszakai magas relatív páratartalom a lehűlés és a légréteg telítődésének természetes következménye. A páratartalom időbeli lefutása inverz korrelációt mutatott a levegő hőmérsékletével, ami az anticiklonális időszakokat erősen jellemző légköri stabilitás és az éjszakai inverziók kialakulásának jele.

Talajhőmérséklet

A talajhőmérséklet –10 cm mélységben 10,9–12,8 °C közötti átlagértékeket mutatott, a napi ingadozás sokkal kisebb amplitúdójú volt, mint a levegőé. Ez a talaj magasabb hőtároló kapacitásából és a felszín alatti rétegek lassabb reakcióidejéből adódik. A vizsgált talajréteg hőmérséklete a légköri lehűlést enyhén késleltetve követte, a stabil hőmérsékleti viszonyok pedig az anticiklonális időjárásra jellemző légkör-felszín hőcsere aktivitást tükrözik.

Previous
Previous

Október 27. - November 3.

Next
Next

A tiszaszentimrei kísérleti terület meteorológiai elemzése